|
Témaindító hozzászólás
|
2006.09.29. 12:46 - |
Hogy hívták ezt a népet a történelem folyamán, és mit jelenthet vajon maga az avar etnoníma? |
Három világhírű és elismert kutatót szeretnénk idézni, sorrendben: Omeljan Pritsakot, Otto Maenchen-Helfent és Bóna Istvánt. Mindhárman azonosnak tekintik Attila nagyvezírének a Vita Sancti Lupiban megőrzött Hunigasius nevét a Priszkosz rhétornál szereplő Onegesziosz elnevezéssel. Az említett legenda főszereplője, Szent Lupus Troyes püspöke volt Attila hadjárata idején, aki a tolmácsként is szereplő Hunigasius útján váltott néhány szót a nagykirállyal. Minden valószínűség szerint az V. században állították össze az életrajzát.
„Onegesios/Onigisios/Hunigasius/Hunigis: A Hun Birodalom nagyvezére Bleda és Attila idejében. Görögül–latinul jól tudott, valószínűleg pontusi származású volt, aki öccsével együtt gyermekifjúként állt hun szolgálatba. 440/41-ben Onegesios vezeti Bleda hadait Viminacium, Margus, Singidunum és Sirmium elfoglalására. 442 után foglyul ejtett sirmiumi mesterrel Pannoniából hozatott kövekből és faanyagból fürdőt építtet magának a hun központi orduban, a fejedelmi palota és saját, magas kerítéssel övezett fapalotája között. Öccse, Skotta ebben az időben Attila bizalmi embere, s ez nyilván fontos szerepet játszott abban, hogy Onegesios méltóságát Attila idején is megtartotta. Főfeleségét Attila is tisztelettel üdvözölte. Attilával szemben Onegesios a két római birodalom elleni kétfrontos háború ellenzője volt, és döntő szerepet játszott a II. Theodosius megbízottaival 450 tavaszán megkötött békében. Támogatta Ellak trónörököst is. 451-ben a galliai hadjárat idején Attila latin »tolmácsa«, utána nem hallunk róla.”
Bóna István–Cseh János–Nagy Margit–Tomka Péter–Tóth Ágnes
Hunok – gepidák – langobardok
JATE Magyar Őstörténeti Kutatócsoportja, Szeged, 1993
„Όνηγήσιος: Attila's prime minister.107 Onegesius is evidently not Greek108 but the Grecized form of a barbarian name. Hodgkin109 boldly Hunnicized it into Onegesh. *Oneges seems to be Hunigis,110 as a spatharius of Theoderic the Great was called.111 -gis appears in Greek transcriptions as giV and ghV,112 huni- is rendered by ουνι- and ονω-.113 Hun- in East Germanic names is most probably the same as hun in OHG, OE, and ON names, namely either ON húnn, »cub of a bear, young man,« or proto-Germanic hūn, »high.«114 Hunila, a Gothic bishop of about 400,115 was born and named before the Huns crossed the Don. I think Thompson is right in identifying Onegesius with Hunigasius, Attila's interpreter and spokesman in the Vita s. Lupi.116 Rásonyi, taking -sios for the Greek ending, suggests a Turkish etymology: oneki, »twelve.«117 However, among the hundreds of transcriptions of foreign names listed by Moravcsik there is not one ending in -esios. Oneki would have been transcribed *Onekios. Onegesius is spelled like ’Ονησιμος, ’Ονησικρατης and so forth.
107 Moravcsik BT 2, 218.
108 B. Krusch (MGH, Scr. rer. Merov. 7, 286) derived the name from .
109 1898, 2, 74, n. 1.
110 First suggested by K. V. Müllenhoff, ZfDA 10, 1855, 159.
111 Cassiodorus, Variae III, 42.
112 Schönfeld 1911, 145, 183, 269.
113 Honoriopolis, Hunuricopolis, Unuricopolis, the former Hadrimetum, was named after Humeric. Cf. L. Schmidt 1942, 41, n. 2; Courtois 1955, 243, n. 6.
114 See Maenchen-Helfen 1955b, 106.
115 John Chrysostom, Ep. 14, PG 72, 618.
116 Thompson 1948, 223. This is also the opinion of Malone, who, however, denies that the name is Germanic (1959, 106).
117 Rásonyi 1961, 64.” |
|
Az akkád abārum ’ólom’ szó néhány azonos jelentésű szumír megfelelője:
 a-gar5
 a-bar2
 a-gar3
|
|
Albert Naccache (Libanoni Egyetem): I am not sure off hand what the etymology of the name Ugarit is, but the -it ending could just as well be a feminine suffix.
Naccache egy libanoni helynév példáján le is vezeti:
Hadaą > Hadąit
Ugar > Ugarit
Gapn-wa-Ugar, Gapnu-wa-Ugaru, Gupen-wa-Ugar, Gapen-wa-Ugar
Gapn and Ugar are both servants and messengers of Ba’al. They are Vine and Field, respectively. The name of the city Ugarit may well be related to the word for “field.”
A ’mező’ jelentésű akkád ugāru szóval hozzák tehát kapcsolatba a kutatók a híres föníciai város nevét. Nézzük meg, milyen sumír előzményei voltak ennek az ugāru szónak
 a-gar3 ’rét, mező, kaszáló’.
 agar4 ’ua.’
 agar2 ’ua.’
 agar3 ’ua.’
Vagyis ugyanúgy meg nem művelt földet jelentett, mint a magyar ugar.
Közismert, hogy a kunokat, ill. besenyőket is poloveceknek (palócoknak), azaz mezeieknek hívták a szlávok...
Néhány párhuzam még:
Föníciai kr ’legeltetés’
Geez (abesszín) garaaht ’felszántható, művelhető föld’
Bedawiye, beja garha-mező ’felszántható, művelhető föld’
Ógörög agrosz ’mező, föld, vidéki terület’ (főleg tsz.-ban használták, mely esetben ugart is jelentett)
Óangol aecer ’mező’
Latin occare ’boronálni’
Lák (kaukázusi) quruqu ’ugar’, qur ’felszántható, megművelhető föld’
Kota (dravida) kar ’fák nélküli dzsungel, műveletlen föld, bekerítetlen terület’
Telugu (dravida) edari ’sivatag’
Tamil (dravida) karuntarai ’puszta vagy ugaron hagyott terület’, karunilam ’kietlen, kopár, használaton kívüli, ugaron hagyott föld’
Ión aergia ’semmittevés, dologtalanság, ugar, gyümölcstelennek lenni’
Óír gorte, ír gorta ’ínség, szükség’
Szerb-horvát ugar ’ugar, parlag’
Szlovák úhor ’ugar, parlag’
Bolgár ugar ’ugar, parlag’
Perzsa ’aqir ’meddő (nő), nemzőképtelen (ffi), gyéren termő (fa), terméketlen (homokbucka)’
Baszk agirre (földhasználattal kapcsolatos terminus) |
|
The ’Church history’ of Zachariah the Rhetor, compiled in Syrian language soon after the middle of the 6th century AD contains reliable data about the Proto- Bulgarians. Utilising first-hand accounts the compiler produced a list of the peoples, who had inhabited the lands north of the Derbend pass (the Caspian gates) during the first half of the 6-th century:
“The land Bazgun ... extends up to the Caspian Gates and to the sea, which are in the Hunnish lands. Beyond the gates live the Burgars (Bulgars), who have their language, and are people pagan and barbarian. They have towns. And the Alans – they have five towns. ... Avnagur (Aunagur) are people, who live in tents. Avgar, sabir, burgar, alan, kurtargar, avar, hasar, dirmar, sirurgur, bagrasir, kulas, abdel and hephtalit are thirteen peoples, who live in tents, earn their living on the meat of livestock and fish, of wild animals and by their weapons (plunder).” |
|
Variations of the name include: Onoghuria, Onoguri, Onoghuri, Onghur, Ongur, Onghuri, Onguri, Onghuria, Onguria, Onogundur, Unogundur, Unokundur, etc.
There are varying speculations as to the origin of the Onogur name.
(1) In modren linguage of Caucasian Avars Onoghuria, Onoguri, Onoghuri, Onghur, could mean “Uno” Ever “Guro” Lasting or Lasting for Ever.
(2) Some derive it from Turkic words meaning "Ten Arrows” meaning a federation of ten tribes. In Turkic languages the sound “z” turns out to the sound “r” when you go westwards. Ogur/Oghur in the west means Oguz/Oghuz in the east. On is the number ten in Turkish. Onogur means “ten clans of Oguz/Oghuz”.
(3) Others claim that it is from Unok-vndur, a people mentioned in Armenian sources. |
The Avar Onoghur dynasty (580s–685) had mixed Avar-Bulgar heritage, but the name Onogur possibly comes from the name Hun. The English name Hungary derives from Onogur … |
|
Alchon or Alχon (Uarkhon) became the new name of the Xionites in 460 when Khingila I united the Uar with the Xionites under his Tocharian Hephthal ruling élite. In India the Alχon were not distinguished from their immediate White Huns predecessors and both are known as Sveta-Hunas there. Perhaps complimenting this term, Procopius (527–565) wrote that they were white skinned, had an organized kingship, and that their life was not wild/nomadic but that they lived in cities. The Alchon were called Varkhon or Varkunites (Ouar-Khonitai) by Menander Protector (538–582) literally referring to the Uar & Hunnoi. Around 630, Theophylaktos Simokattes wrote that the European “Avars” were initially composed of two nations, the Uar and the Hunnoi tribes. He wrote that: “...the Barsilt, the Unogurs and the Sabirs were struck with horror... and honoured the Newcommers with brilliant gifts...” when the Avars first arrived in their lands in 555 AD. |
|
Szádeczky-Kardoss Samu:
„A valóságban pedig a theophylaktosi var és a közkeletű avar szó egyazon névnek két változata lehet esetleg: az (a)var elnevezés az egyik néprész nevének a nép egészére való alkalmazásával lett összefoglaló etnonimikummá.”
Az ide is írogató Öregkamasz véleménye erről az Origo Magyar múltkutatás topikjában:
„Szádeczky-Kardoss tehát inkább »szépírónak« tekinthető, hiszen olyan találgatásokat eszközöl, melyek nem is ellenőrizhetők, értéktelenek, történelmi jelentőségük így a nullával egyenlő.” |
|
Az Öregkamasz értetlenkedése az Origo Magyar múltkutatás topikjában (23255. hsz.):
„Bizáncban a nevüket, méghozzá a személyes találkozás kapcsán (558-ban) »uarchonitai«-nak jegyzik fel, ami még csak nem is emlékeztet sem az »onogurra«, sem a »hunogorra«…”
Gandash (Magyar múltkutatás, 1229. hsz.):
„uarchonita = várkony
hunogur = onogur = kängär
Az egyik a hun előtagot heylezi előre, a másik az avart.” |
|
Amennyire a népnév etimológiáját ismerem, inkább ’hegyi ember’-nek vagy ’keleti ember’-nek magyarázzák.
Innen: Hurruru ’a hurrik országa, hegyvidéki v. keleti föld’.
 Szumír kur ’hegy, hegycsúcs, kelet’
 Szumír karam ’halom, domb’
Magyar orom, orr, ómagyar ur ’hegycsúcs’
Méd haram ’hegy’
Finn kurkea ’hegy’, vara ’domb’
Lapp vare ’hegy’
Zürjén kur ’hegy’
Cseremisz kurok ’hegy’
Votyák gures ’hegy’
Manysi vor ’hegyoldal’
Dravida horu ’hegy’, varai ’hegycsúcs’
Török kur ’felföld’
Örmény kar ’kő’
Ójapán vori ’hegy’ |
„Olvastam valahol (talán Götznél), hogy a sumér bar egyik jelentése »földhányás«.”
 Szumír bur 'külszín, külső felület, túloldal, hát, hátsó rész, lapocka'
 Szumír bar 'ua.'
|
„A szabírok pedig az avarok egyik csoportja, azért hasonló a nevük.”
A szabír valószínűleg sz-elővetéses változata az abar, ibar, avar népnévnek. |
A szumír Szubur-ki, Szubar-ki területnevet az akkádok Szubar-tu formában vették át (szumír ki 'hely, föld, ország').
 Szumír subur 'rabszolga, szolga'
Kétségtelen, hogy a hurrik közül sokan dolgoztak ilyen minőségben a mezopotámiai szumír városállamokban
 Szumír ĝeąsubur 'harci szekér'
A ĝeą determinativus arra utal, hogy fából készült
 Szumír su-bur2 'folyós homok, ún. fosóhomok, amiben ember és állat egyaránt elsüllyed'
|
Üdvözlök minden olvtársat! Kérlek, segítsetek továbbgondolni az alábbiakat! A népnév régen volt olyan fontos, mint ma az állam neve. S amikor ma rendszert vált egy ország, akkor megváltozik az állam neve is. Az új névvel a politika változásait akarják kifejezni. Pl: Magyar Királyság, Magyar Népköztársaság, Magyar Köztársaság. Namármost, ha tudjuk, hogy a politika azt a szerepet tölti be manapság, mint amit régebben a vallás játszott a népek életében, akkor megérthetjük, hogy a régi népnevekhez nem a politika, hanem az ősvallás fogalmainak a segítségével juthatunk közelebb. Álláspontom (és itt nem részletezendő adatok, megfontolások) szerint az avarok magyarok, ezért a magyar ősvallás elveit nyugodtan kereshetjük náluk is. Ezt annál is inkább megtehetjük, mert a sztyeppi környezet népeinek vallása nyilván nagyon hasonló volt a magyar ősvalláshoz. A hasonlóság az alapelvekben mutatkozhatott meg leginkább. Azaz a népnevekben az ősvallás alapfogalmait némi joggal kereshetjük. Olvastam valahol (talán Götznél), hogy a sumér bar egyik jelentése "földhányás". Jó lenne, ha valaki segítene azzal, hogy kideríti, hol olvashattam ezt. Nem minden szótárban lehet azonos ennnek a bar-nak a jelentésbokra. Ez tehét egy feladat, amivel foglalkozni kell, de a számomra nem kérdéses, mert valóban olvastam valahol. Az ősvallásban a világ közepén (vagy az északi sarkon?) van egy égig érő hegy, amit egy ősvallásra érzéketlen ember talán földhányásnak fordított. Ez nem feltétlenül hibás fordítás, csak pontatlan. Nem eléggé segít az értelmezésben. Mint a nyersfordításoknál ez már szokásos. Ebből a bar szóból alakulhatott ki a magyar vár, város szó is. Ugyanis a birodalmak közepe ugyanúgy egyfajta kiemelkedés, mint a világ számára a világhegy. Mindegyik az Isten lakhelye. A bar csúcsán az égi, a várban pedig a földi istenek laktak. Ez a bar és vár jelenhet meg az abar/avar népnévben. Arra utal, hogy egy városlakó, civilizált népről van szó. Pontosabban egy olyan népről, amelyik a központjait, településeit vár-nak nevezi. Ez az abar/avar népnév pedig a szabar/szavír népnévvel lehet rokon. A sza előtag szent jelentésű lehet (vö: a sanki valamelyik obi-ugor nyelvben "nagy isten" jelentésű. A szabír népnév tehát "szen hegy" vagy "szent földhányás" jelentésű lehet. A szabírok pedig az avarok egyik csoportja, azért hasonló a nevük. A fenti jelentést alátámasztja az is, hogy hasonló jelentése van a magyar és az onogur népnévnek is. De ez egy másik eszmefuttatás tárgya lehet. Üdv: VargaGeza |
Idézet az egyik legelvakultabb, legerőszakosabb finnugoristától:
Zsirai Miklós
Finnugor rokonságunk
MTA, Bp., 1937, 144. o.
...az ugor népnevezet magyart-vogult-osztyákot összefoglaló értelemben csakugyan nyilvánvaló tudós műszó, mert a legcsekélyebb bizonyítékunk sincs arra, hogy a vele jelölt népek hajdani együttélésük idején ismerték volna, vagy akár a szomszédaik akkoriban reájuk alkalmazták volna.
Ezzel a kijelentéssel már csak az az „aprócska” gond adódik, hogy magára a magyarok, manysik és hantik együttélésére sincs bizonyíték.
De hát ez – ismerve a finnugrisztika eszköztárát és módszereit – már igazán semmiség... |
|
Hunogur népnevünkkel kapcsolatban Király Péter végzett kutatásokat a nyugat-európai latin feljegyzésekben. Eredményeit többször is publikálta (MNy 1987: 162–80, 314–31, valamint a Kovács és Veszprémy szerkesztette Honfoglalás és nyelvészet c. kötetben).
VIII–IX. századi német (bajor, frank, alemann), francia és itáliai évkönyvekben Király mintegy 60 olyan adatra bukkant, amelyek az említett népnevet (Ungarus, Hungarius, Onger stb.) tartalmazzák. Ezek általában személynevek, s néhol a magyar népnevet viselő személyek foglalkozása (földtulajdonos, fráter, püspök stb.) is szerepel. A német szakirodalom többsége ezeket a személyneveket különböző germán közszavakból vezeti le. Ezen vélemények ellen Király Péter sikeresen érvel. |
A nemzetközileg elismert kutató, Otto Maenchen-Helfen is azonosnak tekinti tehát a hunogurt az onogur népnévvel:
Saviri and Hunuguri, too, denote in Jordanes one, and only one, people. After describing the sites and economy of the Altziagiri, he turns to the other of the bifaria rabies. One expects that he would deal with the Saviri. Instead the speaks of the fur trade of the Hunuguri. Jordanes' identification of the two peoples is quite understandable. Although Priscus, Agathias, Menander, and Theophylactus Simocatta clearly differentiate between them, their accounts show that from the 460's to the end of the seventh century the Onogurs (Hunuguri) were the closest neighbors of the Sabirs. They lived north of the Caucasus, on the eastern shores of the Black Sea, in the Kuban area. In the list of nations in the appendix to the chronicle attributed to Zacharias of Mitylene, written in 555, the Onogur are named first, the Sabir third. |
|
Jordanes V, 37
Ultra quos distendunt supra mare Ponticum Bulgarum sedes, quos notissimos peccatorum nostrorum mala fecerunt. Hinc jam Hunni, quasi fortissimarum gentium fecundissimus caespes, bifariam populorum rabie pullularunt. Nam alii Altziagiri, alii Sabiri nuncupantur, qui tamen sedes habent divisas: juxta Chersonam Altziagiri, quo Asiae bona avidus mercator importat, qui aestate campos pervagantur, effusas sedes, prout armentorum invitaverint pabula, hieme supra mare Ponticum se referentes. Hunuguri autem hinc sunt noti, quia ab ipsis pellium murinarum venit commercium ...
Ezektől távolabb, a Pontus-tenger felett terül el a bolgárok lakóhelye, akiket a mi vétségeink tettekigen ismertté. Itt hajtott ki két helyen mintegy a legbátrabb nemzetnek, a hunoknak a terebélyes tözsfája, a népek veszedelme. Ugyanis az egyiket altziagirusoknak, a másikat savirusoknak hívják. Lakóhelyeik elkülönülnek egymástól: az altziagirusoké Chersona mellett van, ahová Asia kincseire sóvárgó kereskedő szállítja áruját. Nyáron a mezőkön vándorolnak, és ott ütnek tanyát, ahova a csorda élelmezése csalogatja őket, télvíz idején visszahúzódnak a Pontus-tenger fölé. A hungarusok pedig azért ismeretesek, mivel hermelinprémmel kereskednek ... |
Öregkamasz
Origo: Magyar múltkutatás
2006. okt. 7., 18:47, 23106. hsz.
Kezdhetsz idegeskedni, mert regisztráltam oda is.
Még azonban ide tartozik egy olyan megjegyzés, ami a hivatkozásaidat illetik, hiszen többek között a tényleg minőségi régészet megállapításaival szemben, te kitalálsz egy "HUNOGUR" népnevet, és ide tartozónak ítéled meg a kunbábonyi avar kagáni sír "lakóját". Miközben a sír díszítései, az alábbi övtartozékkal együtt bizánci termékek, és az eltemetett előkelőség kifejezetten bajkáli-mongoloid antropológiai jelleggel rendekezik, ráadásul kora avar, azaz még a 670 körüli onogurnak vélt betelepülés előtti, ebbe a népbe sorolod. |
Vásáry István
A régi Belső-Ázsia története
Balassi, Bp., 2003, 72–73. o.
Azok az európai források, amelyek az avarokról tudósítanak, Menandrosz és Theophülaktosz Szimokattész bizánci történetírók művei. Az előbbi, amikor a Valentinosz-féle küldöttségről tájékoztat, leírja a türk fejedelem haragját amiatt, hogy a bizánciak befogadták a türkök menekült alattvalóit, az uarkhonitákat, vagy más néven avarokat. Theophülaktosz leírása sokkal részletesebb, ő ugyanis a türk uralkodónak 598-ban Maurikiosz császárhoz küldött leveléből szerezte értesüléseit. Ebben a levélben az uralkodó beszámol arról, hogy milyen körülmények között történt a birodalom megalapítása, és milyen harcok és események követték azt. Theophülaktosz tudósításában nyilván több nemzedéknyi történés van összesűrítve, s kronológiailag is sok hiba található benne, de kellő kritikával olyan alapvető történeti tényeket tudunk kihámozni belőle, amelyeket semmilyen más forrásból nem ismernénk. A birodalom alapítása után a türkök először az abdeleket vagy más néven heftalitákat győzik le, majd az avarokat, de nem azokat az avarokat – teszi hozzá Theophülaktosz –, akik 557-ben jelennek meg Bizáncban és Európában, s akiket Theophülaktosz álavaroknak (pszeudoavaroi) tart. Az igazi avarok egy része, miután a türkök leverték őket, Taugasztba (Észak-Kína türk Tabgacs elnevezésének valamilyen torzított formája) menekült, másik részük pedig Mukriba húzódott (a türk feliratok Bükli országa…). Az álavarok, akik Európában jelentek meg, nem ezektől, hanem az oguroktól származnak, s nevüket csak azért vették fel, hogy a környező népeket megtévesztve félelmet ébresszenek bennük. Ugyanakkor azt is megmondja Theophülaktosz, hogy az avarok egy részét uarnak, másik részüket pedig khunninak hívják.
…Először is le kell szögeznünk, hogy az egész álavar probléma, melyet Theophülaktosz vetett fel, és mely oly sokáig gúzsba kötötte a kutatást, csak álprobléma. Álavarok ugyanis nem léteznek, s ma már bizonyosan tudjuk, hogy ez esetben a bizánci szerző antik mintákat követett az álavarok történetének megkonstruálásával. Egy olyan antik elbeszélést alkalmaz itt az avarokra, melyet már Tacitus is felhasznált Germaniájában. Ezek szerint az álavar kérdést ki kell iktatnunk a vizsgálatunkból. Legvalószínűbb, hogy a bizánci forrásokban avarnak, illetve uarkhonitának nevezett népet azonosítanunk lehet a kínai források zsuanzsuanjaival, s ezt, akárcsak a hiungnu–hun azonosítást, először J. Deguignes vetette fel több mint kétszáz évvel ezelőtt. A zsuanzsuan–avar azonosítás végeláthatatlan viták forrása lett, és sem pro, sem kontra nincsen a kérdés véglegesen eldöntve. Anélkül, hogy megnyugtató választ tudnánk adni, csak pár szempontra szeretném a figyelmet felhívni. Láttuk már a hiungnu–hun azonosítás esetében, hogy bár bizonyos a két név nyelvi azonossága, ez még nem jelent biztos támpontot a kérdés eldöntéséhez, mert a népnév története nem azonos a nép történetével, még ha sok mindent el is árul róla. Ugyanígy most is leszögezhetjük azt a kétségtelen tényt, hogy a heftalitáknak két törzscsoportját, akárcsak az Európában megjelenő avarok két fő részét, uar, ill. hun néven illették.
…A zsuanzsuan–avar azonosítás ellen is szól pár érv. A kínai források nem tudnak arról, hogy zsuanzsuan csoportok nyugatra menekültek volna, s megmagyarázatlan marad az is, hogy miért pont az uarnak megfelelő avar név vált volna az uarkhoniták népnevévé. Zavaró az a körülmény is, hogy a türk feliratok szerint egy apar nevű nép is részt vett Kül-tegin temetésén, s ez esetben nem gondolhatunk arra, hogy ezek az aparok a zsuanzsuanok maradványai. |
[40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
