FrissítésSúgó

Gandash	2007.08.11. 11:00 -

Gandash

Előzmény | 2007.08.11. 11:04 - #2

1934-ben, a Tapolca melletti Halastópusztán született, ahol édesapja  a Veszprémi Püspökség uradalmi intézője volt. Szüleivel 1940-ben Sü­megre került, ahol e nagy múltú dunántúli kisváros ihletett légkörében  alsóbb és középiskoláját végezte. Már itt kitűnt érdeklődésének sokolda­lúságával. 16 évesen Miltont olvasott, elmélyült az asztrofizikában, a  történelemben való jártasságával, lenyűgöző olvasottságával pedig taná­rait is ámulatba ejtette. „Osztályidegen” bélyeggel megjelölve, de beállí­tottsága miatt is a bölcsészetre nem juthatott be, így Pécsett lehetett or­vostanhallgató. Az 1956-os szabadságharc megtorlása elől ötödévesen  Ausztriába távozott, és egyetemi tanulmányait ott folytatta. Tehetségére  jellemző, hogy – nem tudván még kellően németül – a belgyógyászat  professzora beleegyezett, hogy latinul vizsgázzon. Bécsben szerzett orvo­si diplomát, majd letelepedési helyén, az alsó-ausztriai St. Pöltenben  bőrgyógyász szakorvosi képesítést. Hivatása gyakorlása mellett itt kezd­ték foglalkoztatni a magyar őstörténet vitás kérdései. A hatvanas évek  közepén történt, hogy egy osztrák napilap a TASSZ hírügynökségre hi­vatkozva leközölt egy archeológiai hírt: szumér hajót ástak ki a dél-ura­li régióban. Ez a közlés – elmondása szerint – a kételkedés csíráját ki­bontakoztató hatás volt számára az eddig tanult finnugor származásunk  kizárólagosságát illetően. Ekkor kezdte beleásni magát abba a tengernyi  archeológiai, nyelvészeti és magyar őstörténeti szakirodalomba, amely­nek elemzése, majd szintézise életműve megteremtéséhez vezetett. Ez irá­nyú látókörének kibővítése céljából a bécsi egyetem bölcsészetén több  féléves régészeti, őstörténeti stúdiumokat hallgatott. Meghatározó volt magyar őstörténeti szemléletének kialakulására – ­mintegy két évtizeddel ezelőtt – megismerkedése László Gyula professzorral, aki akkor a nagyszentmiklósi kincs ismételt vizsgálatára huza­mosan Bécsben tartózkodott. Mester–tanítványi kapcsolatuk, barátsá­guk gyümölcseként is értékelhetjük azokat a régészeti, őstörténet-tudo­mányi és nyelvészeti értekezéseket, amelyeknek megírására, majd meg­jelentetésére Keleten kél a Nap főcímmel az 1980-as évek elejétől kez­dődően került sor. Tanulmánysorozatának értékelését 1989-ben László  Gyula adta meg az Életünkben megjelent tanulmányában. Ezt a kö­vetően a Népszava könyvkiadó gondozásában 1990-ben jelent meg a  sorozat Kettős mértékkel c. kötete, azonban a további kötetek újbóli,  immár hazai kiadására nem kerülhetett sor. Jelen kiadással a szerző  halála előtt (1992) néhány hónappal befejezett életművének – most már  ötrészes – tanulmánysorozatát veheti kezébe a hazája és a népe eredeté­re, őstörténetére kíváncsi magyar olvasó. Kegyelettel csatlakozunk László Gyulának (az MDF-Akadémia  1992 szeptemberi rendezvényén) Götz Lászlót méltató és értékelő emlék­előadása zárszavaihoz: „Legyen áldott az emléke!” Most lenne 60 éves!   Götz Miklós

Gandash

Előzmény | 2007.08.11. 11:00 - #1

[2-1]